Már tudjuk, hogy rengeteg dolgunk van. Orvosi vizsgálatok, védőnő felkutatása. Szóval el voltunk látva feladatokkal.
Én speciel már a babakocsit keresgéltem a neten, persze csak nagy titokban. :-)
Sziszkával megbeszéltük, hogy teljes titoktartás, ameddig nem meg nem erősödünk. Nagyon nehezemre esett nem bejelenteni a világnak, hogy apa leszek. Persze a nagymamik előtt nem titkolózhattunk. Igazából már nem is remélték, hogy lesznek unokák.
Furcsa mód mind a két nagymami külön felhívott minket, hogy örül, mert amikor megmondtuk a nagy hírt, fel sem fogták.
Vártuk, hogy jön a szokvány hányinger, szédülés... Semmi. Igazából Sziszka csak egyre jobban kivirult. Még a hangulatváltozások is csak elvétve jelentkeznek.
Eljutottunk a védőnőhöz is. Ezt csak titokban jegyzem meg. Halál unalmas volt. Megértem, hogy kell ilyesmi, de igazából nem tudott új dolgot mondani.
Alig várom a babánk második fotóját. :-)
Utolsó kommentek