Egy kispapa naplója

 Sziszka egy napja van a kórházban. Az első vizsgálatok jók. Majd este hív hogy megromlottak az eredmények. Fehérje jelent meg a vizeletben.

Én tiszta ideg vagyok. 20-án szülünk. Készüljek.

A baba alig fejlődik. Nem lehet tudni, hogy miért. Minden eredmény jó, a genetikai is és a többi is. Talán csak kevés a helye.

Az orvos kéri, hogy mégis feküdjünk be. Sziszka két hete otthon van és pihen. És remekül érzi magát de annyira ellentmondásos véleményeket kapunk, hogy reménytelen eldönteni mi a helyes.

De eldöntöttük. Sziszka bevonul 17-én a kórházba.

Eljött a 17-e. Sziszkát beviszem a kórházba. Átirányítanak minket egy eldugott szárnyba. Nyugi van. Én nem mehetek be.

Kissé ideges vagyok. Senki semmit sem tud mondani.

Telefonon beszélünk

 Na most már jó helyen lakunk. Szereljük fel a babaszobát.

Rengeteg dolog kell, de az én bogaram a babakocsi. Legyen masszív, kényelmes, sokfunkciós, szállítható. Találtunk pár jó babakocsit olyan 120-200e Ft árkategóriában. Szerintem közvicc és a szabad rablás között van félúton. Aztán találtunk egy bababoltot Bippa néven.

Mivel a húgom is babát vár, hát vele közösen megyünk el a Bippába. Már a bevásárlás megszervezése is komoly időt igényelt.

A bippa totálisan tele volt. Komolyan fogalmam sem volt, hogy lehet odaférni a polcokhoz. Elkezdtük a kocsikat válogatni. Én egy háromkerekűt néztem ki már az első percben. Szép színe volt. Stabil erős váza... A párom és a húgom még válogatott vagy egy órát. :-) Aztán a húgom is és mi is megvettük azt amit elsőre is választottam.

Babakocsi megvan.

Babaszoba megvan...

A baba közeledtével egy dolog teljesen világossá vált. Nevezetesen, hogy az életünk teljesen megváltozik. Csináltunk egy gyors számvetést és felmértük, hogy mi az amin azonnal változtatni kell.

Lakás! Ahol lakunk az jó hely, a maga nemében. Fiatal párnak gyerek nélkül amolyan kellemes művészlakás. Nagy egyterű. Fotózásra remek. Bár a világ végén van és a háziak hangadója is elég nehéz természetű. Ráadásul kissé hülyének is néznek. A lakásban soha sem volt 19 foknál több. Akármit állítottunk be a termosztáton. Persze a háziak rendre belehazudnak a pofánklba, hogy a cirkón ők ugyan semmit sem állítottak be, de annyira látszik, hogy központilag leszabályozták a fűtést... Szóval a lakás egyterű és nincs normális fűtés. Viszont van egy rosszindulatú házinéni meg némi ügyeskedő egyéb háziak. Szóval költözünk.

Első körben lakásokat keresünk. Paraméter. Szabályozható fűtés, legalább két háló + nappali. Mindez szép nyugis környezetben a 3. kerülethez közel.

Több száz hirdetést megnéztünk és több tíz lakást. Az észrevételeink. A lakáspiacot az ingatlanközvetítők gyakorlatilag kisajátították. Ők állítják, hogy ez így jó és szükség van rájuk de igazából csak annyi történik, hogy beékelődnek a kiadó és bérlő közé és jó nagy sápot szedve közvetítik ki a lakást. Jobbára a közvetítési díjuk 1-2 havi bérleti díj és ezt a bérbeadó a kaucióból fizeti. Csakhogy a bérbeadó ezért a bérleti díjat kissé megemeli, hogy visszajöjjön a pénz. Vagyis végső soron a bérlő fizeti a közvetítőt. (Kérem hagyjuk a tiltakozást, régi bérlő vagyok már és tapasztaltam, hogyan változik a bérleti díj, ha belép a közvetítő a képbe)

Nézegetjük a lakásokat. Változatos a kép, de igazából a drágán szart kategória mind. És a felvilágosítás is az abszolút csúsztatás kategória. A kedvencem egy galambszaros tetőtér amit még kutyák tartására sem vennék igénybe. Szóval az igényeknek megfelelő lakás megtalálása esélytelen.

Gyors gondolatváltás. Ki Bp-ről. A cél családi ház. Legalább 3 háló nagy nappali. A választék remek. A lakások java szép. Bár itt is akad néhány gázos téma, de ez legalább választék. Drága? Talán. De a gyerek az első. Nem mindegy hol él. Mivel kiköltözünk, párom anyukája jön velünk. Lakását kiadjuk...

Most már könnyen kiválasztunk egy remek családi házat. A legtöbb igényt kielégíti. Kevés kompromisszum. Azonnal költözünk júli. 1-el.

És most lakás kiadásába fogunk. Bútorokat kiszállíttatjuk. Budapesti lakást kitakarítjuk, lefotózom meghirdetjük.

Természetesen közvetítők azonnal telefonálnak, hogy segítenek kiadni a lakást. Ezeket elhajtjuk. De pofátlanul telefonálgatnak. Semmi gond. Jön pár valódi bérlői telefon is. Hamarosan jön egy valódi érdeklődő aki megnézné a lakást. Megnézi. Tetszik neki. Este visszahív, kiveszi.

A meghirdetés után egy héten belül kiadjuk a lakást. MINEK IDE  KÖZVETÍTŐ??? A lakás kiadása után is még hetekig jönnek telefonok közvetítő irodáktól, pedig még a hirdetéseket is leszedtük.

Szóval Új élet. Jöhet a baba.

Orvosi vizsgálat. Próbáljuk betartani a szénhidrát diétát. Nagyon nehéz.

A vizsgálat eredménye. A baba nem fejlődik. (Kurva anyád diéta) Mi a szartól fejlődne? A madár adagoktól? Orvosi tanács Sziszka feküdjön be a kórházba.

Ismerve a kórházi állapotokat ez kizárt. Miközben én lakható házat keresek Sziszka flómetriára jár hetente kétszer. Minden eredmény jó. Semmi gond, de a baba nem fejlődik. 2300g az ultrahang szerint. Ami nagyjából megfelel, de a múlt héten is ennyi volt.

Heti vizsgálat, rendszeres flómetria. Kiköltözés vidékre...

Tiszta káosz.

Ki ne hallott volna a 4D ultrahangról. Mármint a babaváró párok közül. Természetesen nekünk is kellett ilyen. Olyan céget találni aki készít 4D ultrahangot nem nagy ügy. Rengeteg van. Nehezebb eldönteni, hogy hova menjünk. De hagyjuk a bevezetőt... A céget megtaláltuk, időpontot kértünk, és pontosan érkeztünk...

A vizsgáló ismerős. Gyakorlatilag hasonló van a nőgyógyászunknak is csak az ő ultrahang gépe nem csinál filmet.

A vizsgálóban kellemes félhomály. Sziszka az ágyon. És hamarosan megjelenik a képernyőn egy csomó folt. Ez már ismerős a régebbi ultrahang vizsgálatokról. Majd váltott a képernyő és lassan körvonalazódik egy kis ember. Csak bámultuk. Kis lábacska, kezecske... És megjelent az arca. És én csak bámultam.

Higgyétek el, nincs annál nagyobb élmény mint meglátni a legkisebb közös többszörös pofiját...

 Egyre nehezebb betartani. A kaja kevés és napi rutinban időre enni nem lehet.

Orvosi vizsgálat. Terheléses vércukorszint mérés. Király. Az eredmények rosszak.

Az orvos megnézi az eredményeket. Arca gondterhelt.

"Na elmesélem mibe keveredett. "

Pontokba szedve.

1. Dietetikustól időpontot kérni.

2. 200g-os szénhidrát diéta.

3. Cukor teljes megvonása

4. Napi 6 étkezés

Namármost aki ezt kitalálta annak az anyukáját. Mindent méregetni. Élelmiszer táblázatokat bújni. Az egyetlen jó dolog, hogy a cukrot teljesen száműztük az étrendből. Én sem iszom cukorral a kávét. Szolidalitok.

Reggel korán kelek. Kiszámolom a napi szénhidrát mennyiséget és szendvicseket gyártok szigorúan teljes kiörlésű kenyérből, korpovitból, abonettből. Fini.

Ma vagyok 41 éves. És most várjuk az első babánkat. Néha ijesztő, de sokkal inkább boldogító érzés.

Ma úgy döntöttem blogot írok. Megírom milyen volt várni az első babánkat. Milyen volt apává válni. Mert most válok apává. És ez a folyamat csak egyszer jön el egy férfi életében. És ez most van.

Sziszka az utóbbi 1-2 héten kezdett gömbölyödni. Riadtan nézi, hogy elveszti az alakját. Én csak azt látom milyen kedves. A fenti képen látható egy 16 hetes kismama pocakja. A páromé. :-) Ma fotóztunk egy hatalmasat. Ismét elámultam milyen fotogén.

És eljött a márciusi vizsgálat ideje. Nőnap és én ismét az orvos rendelője előtt az utcán. Megint jóval Sziszka előtt értem oda, mivel egy aktuális munka miatt korábban végeztem.

Fent az orvosiban már nagyon rutinosan mozogtunk. Én speciel az ultrahangot vártam. De nagyon.. Aztán megjelent a monitoron a babánk. Nem magzat. Baba. Mozgott, bukfencezett, a kezével hadonászott. Szájába vette a kezét. Az eredmények szerint 15 hetesek vagyunk. Valami hihetetlen milyen aktív. Aztán valami megvillan. Legalábbis az orvos szerint, mert én semmit sem láttam. Lehet, hogy fiunk lesz? :-) A kis mutogatós.

Ismét vigyorogva mentünk hazáig.

 Szombat reggel. Mit csináljunk? Mi mást, irány a bababolt. Első körben a gps-re bíztuk a navigációt. De valahogy az M1-M7 bevezetőjénél kötöttünk ki a Brandon-ban.

Én eddig nem tudtam, hogy egy babakocsi mi mindent tudhat, de szerintem ezek már masszíroznak, kaját készítenek, sőt moziba is elvisznek. Legalábbis az árak ilyesmire utalnak.

Vicces, hogy egy babakocsi több százezer Ft-is lehet. Kiművelődtem. A mózeskosár amire gyerekkoromból emlékszem valahogy egészen máshogy festett, mint amit itt láttam. Gyerekülés, sportkocsi. Baba járóka, babaágy, pelenkázó, cumi. Vagy már egy másik boltban vagyunk?

Néhány nap alatt bejártuk a netet és jópár üzletet a beszerzendő holmik után kutatva. Olyan márkanevekkel ismerkedtünk meg mint Espiro Vector, Giraffe Club, Pierre Cardin. Mindössze egy dologra jöttünk rá... Több pénz kell. :-)

Az előző orvosi vizsgálat után gondosan átvizsgáltuk a netet, hogy mi is az a genetikai vizsgálat ami ránk vár.

Nem akarok belemenni, de nagyon izgatottan vártuk az eredményét. A legfontosabb vizsgálatok egyike. és negatív. Semmi gond. Bár ez csak valószínűséget határoz meg, de az orvos nagyon megnyugtatott minket.

Amúgy tényleg jó orvos. Nem pánikoltat minket feleslegesen. Nem is tolakodó. Azt hiszem jó választás volt.

A húgom felhívott, hogy hoppá. Szintén babát várnak. :-) Alig pár héttel vannak mögöttünk. A nagymami most kétszeresen boldog. :-)

 Ismét itt állok a rendelőnél. És ismét félek, hogy egyedül kell mennem a terhesgondozásra. :-)

A második orvosi vizsgálat már rutinosan megy. De arra amit a monitoron láttam nem számítottam. A magzat (de hülye szó, nekünk a babánk) ott mozgolódott a képernyőn. Nyújtózott, a csípőjét emelgette. Szóval nagyon aktív volt. És én csak bámultam a monitort.

Mint kiderült mozgalmas hetünk lesz. Valami genetikai vizsgálatról beszél a doki, meg nyaki redőről. Na majd a neten utánanézek, hogy miről is van szó.

Már tudjuk, hogy rengeteg dolgunk van. Orvosi vizsgálatok, védőnő felkutatása. Szóval el voltunk látva feladatokkal.

Én speciel már a babakocsit keresgéltem a neten, persze csak nagy titokban. :-)

Sziszkával megbeszéltük, hogy teljes titoktartás, ameddig nem meg nem erősödünk. Nagyon nehezemre esett nem bejelenteni a világnak, hogy apa leszek. Persze a nagymamik előtt nem titkolózhattunk. Igazából már nem is remélték, hogy lesznek unokák.

Furcsa mód mind a két nagymami külön felhívott minket, hogy örül, mert amikor megmondtuk a nagy hírt, fel sem fogták.

Vártuk, hogy jön a szokvány hányinger, szédülés... Semmi. Igazából Sziszka csak egyre jobban kivirult. Még a hangulatváltozások is csak elvétve jelentkeznek.

Eljutottunk a védőnőhöz is. Ezt csak titokban jegyzem meg. Halál unalmas volt. Megértem, hogy kell ilyesmi, de igazából nem tudott új dolgot mondani.

Alig várom a babánk második fotóját. :-)

Itt az orvos, hol az orvos. Aki azt hiszi könnyű orvost találni erősen téved. Mindenki mást ajánl. A neten fellelhető adatok erősen szubjektívek. Azt biztosan tudtuk, hogy kit nem akarunk. A húgom első orvosa nem erősítette meg az orvosokba vetett bizalmat. Több orvost is ajánlottak az ismerősök, de volt egy rossz tapasztalatunk a témában, így nagyon nehezen jutottunk döntésre. A húgom második orvosa szimpatikusnak tűnt. Bejelentkeztünk hozzá az első vizsgálatra.

Első orvosi vizsgálat január 10.

Az orvos magánrendelőjénél találkoztunk. Mivel Sziszka késett, kicsit féltem, hogy egyedül kell felmennem terhesgondozásra. Szóval mire befutott én a kapu előtti rész minden négyzetcentiméterét gondosan összetoporogtam.

Fent az orvosnál nem kellett sokat várni. Kérdezték be akarok-e menni. Naná! Gyors vizsgálat után ultrahang.

Visszafojtott lélegzettel lestük a monitort. Nagyon néztem de én csak valami teljes homályt láttam. Majd megjelent egy kis folt a képernyőn. Apró foltocska. A foltocska egy ponton finoman lüktetett. A babánk szíve. Még a szívhangot is sikerült felfedezni.

Hihetetlen érzés volt. Csak álltam ott és vigyorogtam. Elég hülyén nézhettem ki.

Egy elég átlagos reggel. Én kávéztam épp. A párom szokatlan némasággal sétálgatott a lakásban a konyha, nappali, fürdőszoba háromszögben. Először azt hittem keres valamit.

Egyszercsak kibökte. "Apa van egy hírem." :-)

Nem nagyon tudom leírni, hogy mit éreztem. Azonnal tudtam, hogy mi a hír, hisz készültünk rá.

"Pozitív a teszt?"

"Még nem tudom..."

A fürdőszobában egy kibontott gyorsteszt doboza mellett pihent a teszt. Még semmi sem látszott rajta. Együtt vártuk, a jelet. A jelet, ami a további életünket teljesen megváltoztatja. Bár már vártuk, hisz készültünk rá. :-) Sőt terveztük. És most itt lessük a tesztet... Lessük ahogy lassan előtűnik a második vonal. Először csak halványan, de félreérthetetlenül. Úgy tűnik kispapa lettem. Csak néztem a tesztet. Igazából fel sem fogtam.

Egymás nyakába borultunk. Megkaptuk a legszebb karácsonyi ajándékot amit csak kaphattunk.